Kategória: Étkezés a családban

Könnyen hihetnénk, hogy minden, ami „rántott”, az bizony büszke kis nemzetünk találmánya, öröksége és hagyatéka. Képzelhetnénk, hogy a trappista sajt is a mi szüleményünk, hiszen annyian, olyan régóta szeretjük. Gondolhatnánk, hogy a tatárokkal is csak nekünk gyűlt meg a bajunk abban a homályos középkorban, így mártást is csak mi keverhettünk belőlük… Szellemes anekdotákat költhetnénk ezekről,…

Hátha egyszer sikerül megvalósítani… Talán nem is annyira bonyolult egy ideális napot szervezni az étkezés szempontjából. Bár kétségtelen, hogy némi szervezést, felkészültséget és tudatosságot igényel. Viszont a saját és gyermekeink egészsége szempontjából hatalmas lépés lehet, és ha egyszer már összejött az „ideális nap”, akkor nincs más teendő, mint annak a napnak a tanulságait és rutinjait…

Néha, ha nehéz a nap, csak kicsi kell, hogy jobb színben tűnjenek fel a dolgok. Például elég egy jól megválasztott, az irodába rendelt ebéd, hogy a főnök ne tűnjön olyan kicsinyesnek, a munkanap meg olyan végeláthatatlan hosszúnak… Persze, ilyenkor a paprikás krumpli (legyen bár nagy kedvenc) nem elég… Valami elegánsabbra, valami rafináltabbra, valami izgalmasabbra van…

Kismama az, aki gyermeket vár, és kismamának mondjuk azt is, akinek nemrég született babája. Közös bennük, hogy a mindennaposnál, a megszokottnál nagyobb terhek hárulnak rájuk minden területen: lelkileg, mentálisan és fizikailag is. Pont. Következtetés: a kismamának nagyobb, több segítségre, támogatásra van szüksége, mint amennyivel „rendes” körülmények között élni szokott. Pedig (egészségesen) enni, a családnak főzni,…

Röviden szólva: minden és bármi, ami szem-szájnak ingere! Mert ennek a szezonnak legfőbb bölcsessége: „Inkább a has fakaggyon, mintsem az étel megmaraggyon!” Farsang idején, vízkereszttől hamvazószerdáig hagyományosan szinte minden az ételekről, az eszem-iszomról, a végtelen mulatságokról szól. Ha a kulináris élvezetek felől közelítünk a farsang böjtöt megelőző heteihez, a hagyományok és szokások végtelen bőségébe botlunk….

Néha azért van szükség a szülői praktikákra, mert a gyerkőc „rossz evő”: nem azt, nem annyit, nem úgy, nem akkor eszik, amit, amennyit, ahogy és amikor a szülő azt helyesnek és kielégítőnek tartaná. Olykor kellene néhány jó ötlet, hogy az étkezések ne forduljanak rutinba, máskor arra törekszik a szülő, hogy az étkezések egyben arra is…